fbpx

A húsevő diéta 1. rész

Esettanulmány

Magyarországon 2014-ben a lakosság 55 %-a volt krónikus beteg. Kimagasló nálunk a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, egyes rákbetegségek, a csont-ízületi gyulladás, az asztma és egyéb autoimmun megbetegedések gyakorisága is. Megközelítőleg 3,5 millióra becsülhető a magas vérnyomásban szenvedők száma, egy millióan cukorbetegek, egy millióan szenvednek csontritkulásban, 800 ezer ember alkoholista, 2,5 millióan dohányoznak, 300 ezer a rákbeteg, emellett a felnőtt lakosság 2/3-a túlsúlyos vagy elhízott, 2,5 millióan allergiásak. Dohányzásban, elhízásban, rák- és szívhalálozásban tartjuk helyünket a legrosszabb eredményt felmutató országok között – derül ki az OECD legfrissebb egészségügyi pillanatképéből, a Health at a Glance 2017 című jelentésből.

A fizikai egészség három alaptengely mentén körvonalazható. Ez a szentháromság nem más, mint a táplálkozás-regeneráció-mozgás, mely a társas lények esetén kiegészül a szociális tengellyel is. Ezt a hármast /vagy négyest/ mindenki saját egészség értéke szerint súlypontozza, szem előtt tartva, hogy ezen alaptengelyek szorosan és kölcsönösen hatnak egymásra.

A nyugati táplálkozás tudománya fiatalságát az itt megjelenő gyökeres ipari és technológiai fejlődésnek és az azzal párhuzamban kialakult krónikus betegségeknek köszönheti. Globális pillantást vetve bolygónk kultúráira számos népnél, ilyen pl. a keleti népek /India, Kína, Japán/ jól definiált étkezési szokások alakultak ki célspecifikusan a gyógyításban és a teljesítmény optimalizálásban is. Így külön táplálkozási típus tartozott ha valaki szellemi síkon kívánt fejlődni, megint külön ha valaki spirituális vagy fizikai síkokon akart kiteljesedni. A Nyugati orvoslás /Európa és Észak-Amerika/ a kutatásai révén pont ezt a megkopott tudást próbálja életre hívni, továbbá a minőségében és mennyiségében gyökeresen megváltozott táplálékok egészségre gyakorolt hatásait feltárni.

Ahogy a fenti sorok is jól körvonalazták optimális táplálkozás nem létezik populációs szinten. Viszont igen is léteznek olyan lényegi elemek, melyek megváltoztatása általános pozitív változást idéz elő nemtől, kortól, környezettől és életmódtól függetlenül. Az extrém húsevő diéta 4 hetes egyéni kísérletemmel arra kerestem a választ, hogy milyen hatással van az emberi szervezetre a drasztikusan megváltozott étrend. Ténylegesen olyan negatív hatással bírnak-e a vörös húsok és a telített állati zsírok, illetve a zöldségek és gyümölcsök és így a bennük található rostok, vitaminok, enzimek, ásványi és egyéb mikro tápanyagok hiánya. Természetesen a fenti tapasztalati és orvosi vizsgálódás nem ad teljes betekintést – főleg nem populációs szinten -, de a meglévő kutatások és esettanulmányok ígéretes visszhangjai elgondolkodtatóak, amit jó magam is megtapasztaltam.

De mi az a húsevő vagy ragadozó diéta? Maga az étkezési forma pár éve kezdett utat törni magának a médiában. Olyan egyéni anekdoták láttak napvilágot, ahol emberek teljesen lecsupaszították az étrendjüket vörös húsokra, állati zsírokra, halakra, belsőségekre, vízre és fűszerezésnek sóra és borsra. Legtöbbjüket nem a valami új keletű hóbort vezérelte, hanem a végső elkeseredésük betegségeikkel kapcsolatban. Az egyéni beszámolók mindegyike kiemeli a gyulladásos ízületi betegségek azonnali megszűnését és a neurotikus problémák /depresszió, mániákus aggodalom, tartós békétlenség és idegesség/ nagymértékű enyhülését és kontrollálhatóságát. Mindezek mellett a bőrbetegségek, allergiák és egyéb autoimmun reakciók is rohamos javulásnak indultak a diéta során. Mozgás hiányában is súlyvesztésről és izomnövekedésről számolnak be azok, akik legalább 3 hónapja ezt az étkezést követik.

/Forrás: http://www.szszbmk.hu/konyvtar/pdf/jotudni/egfe20175845975.pdf/

Fontos kiemelni, hogy a húsevő étrend is több altípusra osztható. Vannak a nyers húsevők, ők teljesen nyersen fogyasztanak minden húst, javarészt marhát, halat és azok belsőségeit és zsírjait eszik, kizárólag tisztított vagy ásványvizet fogyasztanak, és csak minimálisan sóznak. Az extrém húsevő diéta ezzel szemben engedi a többi vörös húsfajta fogyasztását és a borsot is, bármilyen formában elkészítve /sütés-főzés/. Az alap húsevő diéta kibővül a tojással és a szárnyasokkal, tej és tejtermékekkel, kávéval, teákkal és az alkohollal is, moderált formában. Emellett a fűszerek is engedélyezettek.

Az előkészületek

Jómagam az extrém húsevő diétát teszteltem. Az étrendet megelőzően low carb étkezést folytattam, majd a diétát megelőző hónapban beiktattam a zóna böjtölést is és az edzéseim /heti 3 alkalom/ intenzitását és mennyiségét is csökkentettem egy átmozgató, karbantartó szintre. A lakásomból teljesen eltávolítottam a nem az étkezésbe illő alapanyagokat és legalább két hétre előre bevásároltam. A húsokat enyhén sütöttem, tehát javarészt félnyersen fogyasztottam. 70%-ban marhát 30%-ban disznóhúst ettem. A sütéshez disznózsírt használtam. Az átlagos napi húsfogyasztásom 700 gramm körül mozgott a zsír pedig 100 gramm volt. A só mennyisége nem haladta meg a 10 grammot a borsé pedig az 5 grammot per nap. Belsőségként májat ettem, de csak heti 2 alkalommal. Folyadékként Pí vizet ittam, átlagosan napi 4,5 litert, amit heti 2 alkalommal kiegészítettem ásványvízzel is.

A diéta megkezdése előtt szívultrahang, vér, vizelet, inbody testösszetétel és terheléses élettani vizsgálatokat végeztettem el a debreceni sportdiagnosztikai centrumban. Aminek eredményeit a következő cikkben közlöm.