fbpx

A húsevő diéta 2. rész

Esettanulmány

Az extrémnek tűnő étrend megkezdése előtt arra törekedtem, hogy minél alaposabb és körültekintő vizsgálatokon menjek keresztül, hogy képes legyek a 4 hét végeztével a tudományt segítségül hívva egy átfogó képet adni arról, hogy mi történhet egy emberi testtel, ha csak húst és zsírt fogyaszt. A húsevő diéta előtti vizsgálatok teljesen rendben találtak, semmilyen kiugró egészségemet károsan befolyásoló eredményem nem volt. Enyhén magas volt a koleszterin szintem, de nem számottevően. A vizeletemmel is minden rendben volt. A testösszetétel mérés pedig enyhén magas zsigeri zsírt /szerveken elhelyezkedő/ állapított meg, de még ez is az egészséges tartományon belül volt. Az állóképességem pedig egy átlagos hobbi sportolónak felelt meg.

Hogy pontosabb képet tudjak adni az elmúlt egy hónap történéseiről létrehoztam egy táblázatot, ami jól szemlélteti számszerűen a változásokat, érzeteket, tapasztalatokat.

Az első tíz nap meglepően könnyen ment. A napi rutin, amit a húsok elkészítése jelentett újdonságként hatott. Nehézségként jelentkezett viszont a zsírok emelkedett fogyasztása, így számos esetben megjelent az undor, így többször előfordult, hogy kimaradtak étkezések, amik nem bizonyultak jó ötletnek, mert sokszor voltam farkaséhes, szédüléssel, dekoncentráltsággal.  Az éhségérzetet folyadék fogyasztással és marha snackkel próbáltam orvosolni.

A második 10 napos fázisban éltem át a legnehezebb szakaszt. Elemi erővel törtek rám az edzéseket követő napok szénhidrátéhségei, a kávé és az édesség utáni vágy. Rosszabb napokon ezt cukor mentes gyümölcs teával oldottam fel, összesen 3 alkalommal. Ez már önmagában elég kihívás lett volna, de a megváltozott étkezés változásokat hozott a bélflórában is, ami görcsös has fájdalmakkal és hasmenéssel reagált. Ekkor döntöttem úgy, hogy elhagyom az edzéseket, értelmetlennek láttam még egy stressz faktor fenntartását.  Ennek következtében valamennyire mérséklődött az éhségérzet és a sóvárgás is. Mivel nem vagyok nagy evő ezért képtelen voltam elfogyasztani a minimum 1 kg húst, ami szükséges lenne a kiegyensúlyozott energia és tápanyag ellátáshoz egy olyan aktív élet mellé, mint az enyém. Mindemellett rendszeresek voltak a hangulat és szellemi teljesítmény állapotai is. Számos esetben teljes letargia és fókuszkiesés lett rajtam úrrá. Ezt a 10 napot visszaemlékezve egy tömbként éltem túl.

A harmadik fázis viszont kiegyensúlyozottságot hozott. Elmúltak a hasfájás/hasmenések, vissza tudtam térni az edzésekhez és az aktív szellemi munkához is. Ami külön örvendetes történésként jelent meg a fokozatos fizikai teljesítmény növekedés. Már a 3 edzésem mellé be tudtam illeszteni egy 4.-et, ahol már erő alapgyakorlatokat és állóképességet is tudtam fejleszteni.

Egyéb pozitív tapsztalatok

Ízületi regeneráció

2018 elején szereztem egy komoly térdsérülést, ahol a jobb térdemre való ráesés következtében sérült a porc, illetve az idegek egy része megszakadt, így közel fél évig érzetkiesés, gyulladás és vizesedés volt tapasztalható. Harcművészként ez nem a legboldogabb állapot, hiszen sem rúgni, sem földharcolni nem voltam képes. Ez a fájdalom 3 hét után majdnem teljes egészében megszűnt. Képes vagyok minden mozgásformára, amit a diéta végén végzett szakorvosi és MRI vizsgálat is alátámasztott.

Bőr egészsége

A hátam és vállam fiatal korom óta pattanásos volt, ami más helyekre is kiterjedt, ha rosszabb minőségű ”szemét” élelmiszereket fogyasztottam, mint pl. a finomított szénhidrátok, transz zsírok, tartósított és kémiailag optimalizált ételek. Ezek teljesen eltűntek, úgy hogy nem használtam semmilyen kozmetikumot és tisztálkodási szert csak a meleg vizes fürdőket vettem, ahogy azt teszem évek óta.

Étkezési kontroll

Ami talán sokat fejlődött, hogy kevésbe vagyok az étkezések rabja. Ki tudom várni, ha egy étkezés kimarad, hogy ne egyek és megvárom a következő lehetőséget, ahol már tudok egészségeset enni. Mindezt sokkal alacsonyabb mentális katasztrófa érzet nélkül. Talán kevésbé vagyok már rabja az evésnek. Emellett pedig az, hogy önmagamra főztem felnyitotta a szemem, hogy milyen óriási szakadék tátong az éttermi és az otthon elkészített ételek között, minőségben és érzetben is. A kajakómának becézett étkezések utáni fáradság, a lassú 3 órát meghaladó emésztési folyamatok teljesen eltűntek. Étkezések után egy, másfél órával már tudtam edzeni, ami eddig elképzelhetetlen volt. Szellemi munkát is tudtam végezni, ami a hagyományos low carb táplálkozásaim után ez idáig lehetetlen művelet volt.